Oroszország törekszik arra, hogy minden volt szovjet érdekszférába tartozó országgal jó kapcsolatot ápoljon, de Ukrajnával „más a helyzet” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök röviddel azután, hogy Ilham Alijevvel, Azerbajdzsán elnökével találkozott.
Új biztonsági berendezkedésre van szükség Lengyelországban és a szövetséges struktúrák körében, ennek keretében meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök kedden Varsóban, miután az ukrajnai helyzetről egyeztetett az ország vezető politikusaival.
Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre, ezért csoportosítunk át katonákat és haditechnikai eszközöket az ország keleti térségébe – erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt kedden Szentendrén.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz–ukrán konfliktusról – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az orosz képviselők kedden jóváhagyták a Vlagyimir Putyin államfő által aláírt megállapodást arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét az orosz elnök előző nap elismerte.
Oroszország a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok területeként ismeri el azokat a kelet-ukrajnai régiókat, amelyek a szakadárok irányítása alatt állnak, de nem a teljes Donyeci és Luhanszki területet – írja az Interfax Andrej Rudenkó külügyminiszter-helyettes kijelentésére hivatkozva.
Most tárgyalnak az Európai Unió tisztségviselői arról, hogy milyen szankciókat szabjanak ki Oroszországra a szakadár területek elismerése és a katonai behatolás miatt. A Reuters megszerezte a tervezett szankciós intézkedéseket.
Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live YouTube-csatornán nyilatkozva
Ukrajna megszakíthatja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy keddi tájékoztatón a Reuters beszámolója szerint.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden megkérdőjelezte, hogy Ukrajnának joga van a szuverenitásához, mivel szerinte a kijevi kormány nem képviseli az ország alkotórészeit – írja a Reuters.
Dél-Korea, Japán, Ausztrália, Kanada, India, Törökország, Észtország, Lettország és Litvánia is az elsők között tiltakozott az ellen, hogy Oroszország úgy döntött: elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaságot” és „Luhanszki Népköztársaságot”.
Csehország a szabad és független Ukrajna mellett áll, saját történelméből emlékszik hasonló lépésekre, amelyek soha nem vezettek békéhez – reagált Petr Fiala cseh kormányfő keddre virradóra közleményében a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerésére. (Frissítve Milos Zeman cseh államfő nyilatkozatával.)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén a tagállamok többsége elítélte, hogy Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét, valamint Vlagyimir Putyin elnök parancsát is a csapatok odavezénylésére. Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is nyitott a diplomáciára.
Tegnap elismerte Vlagyimir Putyin a kelet-ukrajnai szakadár területek szuverenitását és „békefenntartókat” küldött a régióba. Előtte viszont egy kifejezetten háborús hangvételű beszédet tartott, melyben több utalást is tett arra, hogy nem biztos, hogy megáll az orosz haderő a szakadár területek határán, hanem Ukrajna teljes bekebelezését tervezi. Nézzünk meg hármat Putyin legsúlyosabb kijelentései közül.
A jelenlegi ukrajnai konfliktus kapcsán rendre előkerül Grúzia (Georgia) példája. Mindkét ország a Szovjetunió szétesésével nyerte el függetlenségét, és az 1990-es évek Moszkva-barátabb irányvonala után mindketten egyre távolabb kerültek Oroszországtól, és egyre jobban törekedtek a nyugati integrációra. A két színes forradalom – a 2003-as grúz rózsás és a 2004-es ukrán narancsos forradalom – vészjelzést adott le Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és azóta dolgozik azon, hogy megakassza a két ország NATO-hoz való közeledését, ha már az orosz érdekszférába nem is tudja visszaterelni őket. Grúzia két szakadár régiója – Dél-Oszétia és Abházia – miatt ötnapos háborút viselt Oroszországgal, amely számára totális vereséggel zárult, a két terület kikiáltotta függetlenségét, amit Moszkva elismert. Grúzia továbbra is törekszik a NATO-csatlakozásra, ami viszont Ukrajnáéhoz hasonlóan vörös vonal lenne Oroszország számára. Dél-Oszétia és Abházia példája mostanában egyre többször került elő a két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság kapcsán: ahogy a grúziai, úgy az ukrajnai szakadár területeket is független országként ismerte el Moszkva.
Ugyan a legtöbb tőkepiaci eszköz árfolyama esik az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan, néhány klasszikus menekülőtermék úgy látszik, hogy népszerűségre tett szerint az elmúlt napokban.
Izrael átköltözteti nagykövetségét Kijevből, Ukrajna fővárosából a nyugat-ukrajnai Lvivbe (Lemberg) – jelentette be a Twitteren Jaír Lapíd izraeli külügyminiszter.
Tegnap elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét Vlagyimir Putyin orosz elnök. Rövidesen ezután katonákat küldött a térségbe „békemisszióra,” az orosz haderő átlépte az ukrán határt, de egyelőre nem támadták még meg az ukrán kormányerők által ellenőrzött területeket. Oroszország súlyos szankciókra számíthat Nyugatról, de a nyílt orosz-ukrán háború még mindig nem biztos, csupán nagyon valószínű. Itt van az 5 legfontosabb tudnivaló a tegnapi Putyin-bejelentésről és ennek következményeiről.
Vang Ji kínai külügyminiszter önmérsékletre szólított fel minden érintett felet Ukrajna kapcsán, amikor kedden telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.